Szállóige, amelyet Ibsennek szokás tulajdonítani (tévesen).  Gunyorosan használatos, olyankor, amikor egy szereplő mondatáról ordít, hogy csak az információ átadása a célja. Gyakran előforduló dramaturgiai hiba, hogy szereplők a cselekmény/történet szempontjából nélkülözhetetlen információkat…

Hogy az előadás milyen, mi lesz benne, hogy fog kinézni... az a rendezés maga. A rendezés rengeteg komponensből áll össze (a rendezőnek lényegében az előadás minden részletéhez köze van, szereposztástól a világításon, szövegen, lebonyolításon, ritmuson át mindenhez, most a művészetről nem is…

Mint a legtöbb színházi szakkifejezés (nem létezvén igazi tankönyv vagy szakirodalom) eléggé ködös - ráadásul sok a más nyelvekből átvett-magyarított kifejezés is (kezdetben a németből, ma már inkább az angolból). Ebből az adódik, hogy egy csomó kifejezés jelentését csak a gyakorlat alakítja ki, és…

Ha egy előadást kettős (vagy hármas vagy többes) szereposztásban próbálnak és játszanak, akkor az azonos szerepet játszó színészek váltói egymásnak. A jelenség a zenés színházban meglehetősen általános, prózai színházban ritkább, de nem példátlan. (Rendes neve kettőzés, vagy lekettőzés, a szereplő…

A próbafolyamatot általában olvasópróbától bemutatóg számolják, és a legtöbb dolgozó számára ez igaz is. Előtte azonban van néhány olyan fázis, amire az abban résztvevők már azt mondják: elkezdődött a produkció. Ezek egyike az állítópróba. A nagyjából 2-3 órás eseményt az előadás tervezett…

A régi nagyszínházak nálunk is patkó alakú nézőtérrel épültek, ahol a földszinti székeket (zsöllye) félkörben az egymás feletti páholyok veszik körbe - azok tetején pedig ott a kakasülő (igazából erkély, vagy még inkább karzat).  Hagyományosan a legolcsóbb helyek - a színpad nem is feltétlenül…

Látcső.  Régebben, amíg a nagyszínházba járás általánosabb szokás volt, magától értetődött, hogy a néző tart mágánál gukkert, vagy ha nincs neki sajátja, kölcsönöz egyet a ruhatárból. Távolabb ülők, vagy a páholyokban (pláne a kakasülőn) helyet foglalók használták, bizonyos nagy pillanatokban akár…

A hívó egy hangosbemondó-rendszer, amely behálózza az egész színházat. Nemhogy az öltözőkbe, folyosókra, büfébe, tárakba, portára, irodákba, de viccen kívül, sok helyen még a vécébe is be van vezetve.  A hívás a hívón keresztül a színház népéhez intézett közlemény, utasítás. Kötelez. Mindig benne…

A magyarországi gyakorlatban a társulatos repertoárszínházak dominálnak. A vendégekkel kiegészülő, de alapvetően fix összetételű társulatok több előadást is műsoron tartanak párhuzamosan. Aki társulati tag, az a társulatára anyaszínházként hivatkozik. Ez optimális esetben lelki-művészi-emberi…

A színházműsor előállításának legfontosabb fázisa - a színészek ráérésnek összehangolása. A színészek többsége több előadásban, sőt, több színházban is játszik, különösen, ha főállásban szabadúszó - sőt, ha valaki nagyon foglalkoztatott, akkor egész évben próbál, újabb és újabb előadásokat mutatva…